Őrségi körséta

Az Őrség Magyarország látnivalókban, természeti kincsekben, történelmi múltat idéző értékekben, kulturális és szakrális emlékekben gazdag délnyugati szeglete. A honfoglaló magyarok a nyugati határ védelmére őrállókat telepítettek, akik munkájuk fejében különböző kiváltságokat kaptak, és közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak. Innen a táj neve: Őrség.

1. Az Őrség központja Őriszentpéter. Itt találhatjuk az egykori malomból kialakított Teleházat, a környék információs és kulturális központját.

2. Őriszentpéter Templomszeren álló katolikus temploma 800 éves. Gótikus freskótöredékei nem csak a templombelsőben, hanem annak külső részein is fennmaradtak.

3. Pankaszon látható az Őrség szimbóluma, a szoknyás harangláb. Hasonló haranglábakat találunk a Magyarszombatfához tartozó Gödörházán és Nemesnépen is.

4. A honfoglaláskor alapított falu, Szalafő hét dombra épült. Az egyiken, Pityerszeren - amely egy itt tömegesen előforduló madárfajról kapta a nevét - skanzen, azaz szabadtéri falumúzeum várja a látogatókat, ahol bemutatják a tájegységre jellemző épületeket.

5. Bajánsenye református templomának díszkapuja és a szószék mellett elhelyezett emléktábla a történelmi jelentőségű politikus, Pálóczi Horváth Ádám nevét hirdeti, akit az Őrség jótevőjeként tisztelnek.

6. Farkasfa a Huszászi-patak partján fekszik. A haranglábáról, mint a népi faépítészet remekéről és meteorológiai állomásáról nevezetes.

7. Felsőjánosfa a középkorban kisnemesi község volt, a Zala völgyében fekszik, közel a Vadása- és a Borostyán-tavakhoz, remek kirándulóhely.

8. Felsőmarácon a Himfai parkerdő, egy 12 hektáros horgásztó, a Csány család kriptája és kastélyának romjai láthatók.

9. Hegyhátszentjakab a környék üdülőövezete, elsősorban a tiszta vizű Vadása-tó miatt, melyet 12 forrás táplál.

10. Sigray Antalról nevezték el a Hegyhátszentmárton határában található egykori vadászerdőt Antal-ligetnek. A Sigray család a vadgazdálkodás terén kiemelkedő fejlesztéseket hajtott végre.

11. Ispánk neve onnan származik, hogy itt éltek az Őrség közügyeit irányító ispánok. Ispánkról viccesen azóta is azt tartják az őrségiek, hogy ez a világ közepe, mivel a temploma nem vet árnyékot. Ennek egyszerű a magyarázata: nemhogy árnyék, de templom sincs a faluban.

12. Ivánc a rábai vadvízi evezősök és a bakancsos túrázók kedvelt pihenőhelye. Az egykori Sigray-kastélyparkban virágzik Magyarország legnagyobb, messze földön híres tulipánfája.

13. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2008-ban törvénybe iktatta, hogy Kercaszomor a legbátrabb község Magyarországon, ugyanis 1920-ban pár hónapnyi megszállás után a falu lakosai űzték el a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatait.

14. A Kerkáskápolnai Lovas Napok a régió nagy múltú, rangos eseménye, melyet minden évben megrendeznek.

15. Kisrákos templomának építéséhez gyalog indult engedélyért a bécsi császári udvarba két helybéli fiatalember. Sikerrel jártak, a templom 1843-ban felépült.

16. Kondorfa máig őrzi sajátos nyelvjárását, gazdag gabonavilágát és egyedi népszokásait, a barkaszentelést, a húsvéti örömtűzgyújtást, a lucázást, a suprálást, a Gergely-járást.

17. Magyarszombatfa az őrségi kézművesek központja. Itt rendezik meg évente a Nemzetközi Fazekas Találkozót. Vadászati kiállítása és kecskesajt manufaktúrája igazi kuriózum.

18. Nagyrákos többnapos rendezvénye a Völgyhídi vásár, ahol kézműves és népművészeti alkotásokat vásárolhatnak a látogatók.

19. Őrimagyarósdon székely kapu és kilátótorony áll a török hadjárat idején elpusztult kastély helyén.

20. Szaknyér az Őrség legapróbb települése, a csendet kedvelő kirándulók haranglábat és kódisállásos házat nézhetnek meg a faluban.

21. Szatta történelméről szól az Őrségi fenyvesek ölében c. könyv. A település határában több százéves tölgyfa képvisel magas természeti értéket.

22. Szőce környékén mintegy 50 forrás ered, a falu határában halad el a római kori Borostyánkő út, és a hagyomány szerint IV. Béla is erre menekült a tatárok elől Dalmáciába.

23. Velemér katolikus temploma 1265-1285 között épült. Aquila János freskói díszítik, melyek eredeti, középkori állapotukban maradtak fenn.

24. Viszákon egykor a falu tehetős lakosai alapították a pálinkafőzdét, melynek rangját jelzi, hogy a viszáki pálinka generációk óta messze földön híres.